A várandósságnak az élet egyik legszebb, legörömtelibb időszakának kellene lennie. Cilinek azonban élete legnehezebb és legfájdalmasabb hónapjai voltak azok, amikor gyermekét várta, ugyanis 7 hónapos terhesen maradt egyedül.
Read More →
A munkahelyi elbocsátás a legtöbb embert megvisel, főleg, ha egy olyan helyről kell eljönni, ahol már régóta dolgozunk. Önbecsülés, önértékelés, önkép … ezek mind sérülnek és fel tudnak borulni, a csalódottságtól pedig nem látjuk tisztán a jövőt. Homályosak lesznek az addig kristálytisztán látott képességek, eluralkodik rajtunk a „nem vagyok jól” érzés és a kiút is elérhetetlenné válik. De rajtad áll, hogy ebben az állapotban meddig akarsz maradni. Tőled függ, hogy az önsajnálat legmélyebb bugyrába bemész és vagy kihúzod magad onnan, vagy ott maradsz. Endre történetét ismerhetitek meg a következőkben.
Read More →
Mit eredményezhet, ha a gyermekkori traumák, bevésődések átveszik az irányítást az életünk felett? Andrea története pontosan erre világít rá. Egy izgalmas és felkavaró tapasztalás arról, hogy a sokszor szunnyadó programok még arra is hatással lehetnek, hogy meddig maradunk egy rossz munkahelyen.
Read More →
Habár Magyarországon az abortuszok száma az 1980-as évektől kezdve csökkenő adatokat mutatnak, mégis még mindig sok azoknak az aránya, akik a terhességmegszakítás mellett döntenek. A döntés mögött rengeteg okok húzódhatnak meg, amelyekhez gyakorta igen komplex élethelyzetek tartoznak. Társadalmi szinten az abortusz egy sokak által elítélt téma, de még mielőtt elkezdünk ítélkezni, néha nem árt, ha a dologok mögé tekintünk egy kicsit. Legújabb történetünkben egy ilyen élethelyzetet mutatunk be, amely egyrészt felkavaró, másrészt pedig talán szemléletformáló is tud lenni.
Read More →
Az imposztor-szindróma egy valós betegség, amely talán egy kívülálló személynek nem tűnhet nagy problémának, azonban az elszenvedőjének sok kellemetlenséget tud okozni. Azok az emberek, kik ilyen betegségben szenvednek, a sikereiket és eredményeiket egy véletlen szerencsének titulálják, és állandó rettegésben szenvednek attól, hogy egyszer majd lebuknak a külvilág szemében. Ez pedig egyenes út a stressz, a bizonytalanság, önbizalomhiány és gyakorta a kiégés felé. A valós nevét felfedni nem kívánó hölgy írta meg nekünk vallomását, hogy milyen az élete az imposztor-szindrómától.
Read More →
Újabb társadalmilag megosztó témával foglalkozunk ezúttal is, hiszen a házasság, a házasodás kérdése valahol mindig ott lappang a levegőben mindenki számára, ha tetszik, ha nem. Olyan ez, mint a gyermekvállalás.
Ha betöltötted azt a kort, mikor már „kellene” valamit letenned az asztalra, akkor szüntelen jönnek a kíváncsibbnál kíváncsibb kérdések a házassággal kapcsolatban, amelyek mögött kimondva vagy kimondatlanul is ott húzódnak meg az ítélkezések és címkézések szövevényes apró hálói. A We Are the stories legújabb írásában a házasság kérdéskörért járjuk körül Milán történetének az elmesélésében.
Ha látunk egy szomorú, befelé forduló fiatalt, annak biztos, hogy nyomós oka van és nem szabad figyelmen kívül hagyni. Szakemberhez érdemes vinni, foglalkozni és beszélgetni kell a gyermekkel, de a legtöbb, amit adhatunk, ha meghallgatjuk, figyelünk rá és mellette vagyunk. Gyerekként egy szülői válás, vagy attól még rosszabb, – ha szülőt is veszítünk el, felfoghatatlan tragédiát jelenthet, aminek súlyát akár évekig is cipelhetjük. Történetünkben Zsolt mindkét oldalt megtapasztalta, amit most saját történetében mesél el nekünk.
Dettinél pár éve melanómát diagnosztizáltak, amit azonnal el kellett távolítani. Azonban nem sokkal később kiderült, hogy ettől nagyobb baj van: daganatot találtak a fejében! Detti őszinte történetét olvashatjátok, fájdalomról, műtétekről és egy hihetetlen nagy akaraterőről!
Ilona egészségesen élt, sportolt és rendszeresen járt mellrák szűrésre, mégis egy alkalommal daganatot diagnosztizáltak a mellében. Októberben tartjuk a mellrák megelőzésének hónapját.
Rita egy rossz kapcsolatban élt, amiből nem tudott kiszállni, bármennyire is szeretett volna. Aztán egy szép napon az életébe sodorta a véletlen azt a valakit, akivel minden megváltozott…
A pánikbetegség becslések szerint több 100 ezer embert érint kisebb-nagyobb mértékben Magyarországon, mégis nagyon sok a tabu és a félreértés ezzel a mentális problémával kapcsolatban. Történetünkben egy fiatal férfi mondja el, hogy a legnehezebb utat választva, hogyan küzdött meg betegségével.
Kata korán vált anyukává. Nem így tervezte, de az élet ezt nála máshogyan akarta.
Ha egy párnak nincs utódja az a mai világban sok mindentől lehet. Néhányan viszont nem rejtik véka alá kíváncsiságukat és tapintatlanul belegázolnak mások lelkivilágába a kérdéseikkel: miért nincs még babád?
Éva történetét olvashatjátok a babavállalás nehézségeiről.
A kirekesztettség érzését sok helyen megtapasztalhatjuk, de mi van akkor, ha mindez a saját családunkban történik meg? Nóri történetét olvashatjátok.
Gabi egész életében csak magára számíthatott. Mindig is egy karakán és őszinte személyiség volt, aki követte az álmait és nem félt meglépni bizonyos lépéseket. Talán ez segítette ahhoz is, hogy karrierjében igen szép eredményeket érjen el, melyeket csak magának köszönhet. Kitartó munkával és alázattal végül alkalmazottból vezető lett, amit külföldi utak, elegáns szállodák, jó kereset és kulturális élmények követték. Olyan élete volt, amiről mások álmodni sem mertek.
Aztán egyszer csak váltott és hazaköltözött.
“Az örömre, az önfeledt szoptatási időszakra, a nagy együtt alvásokra hirtelen egy komor árnyék vetült. Olyan volt ez, mint amikor az ember ül a gyönyörűen berendezett otthonában, árad a napfény, úsznak a színek és hirtelen meglátja, hogy hatalmas pincetűzvész kezdi áttörni a padló borítását. A lelkemben megjelentek indulatok, harag, ártani akarás a lányom felé. Először nagyon megijedtem tőlük, szégyelltem magam, már-már undorodtam a saját belső világomtól.”
A We Are the stories legújabb történetében egy fiatal nő meséli el, hogy hogyan tépte fel gyermekkori traumáit az anyává válás.
Hajni édesanyja sajnos meghalt, és fájdalmát szerette volna valamivel enyhíteni. Ekkor találkozott “véletlenül” a jógával. Kezdetben még csak vendégként, azonban mára már saját jógastúdióval és oktatói tapasztalattal gyakorolja a jóga mozdulatokat. Olvassátok el Hajni írását.
Krisztián édesanyja négy évvel ezelőtt váratlanul halt meg a kórházban aznap este mikor bevitték. Hiába…
#We’re arcok
Mondják, hogy az első találkozás meghatározó. Ha azt nézzük, hogy az én első találkozásom a jógával milyen volt, akkor arra a következtetésre juthattunk volna, hogy ebből bizony semmi nem lesz. Valahogy mégsem így történt.
